Ahogy a l egyre tbbfle szerephez jutott az ember letben, gy alakultak ki a vilg klnbz rszein a tbbfle clt szolgl lovaglsi stlusok.
Az angol stlus
Az angol stlus segtsgvel a lovas knnyed lovas trn s komoly versenyen egyarnt kpes megbirkzni a legtbb helyzettel. A mai mdszerek a lovassgi, vadsz- s djlovaselemeket a magasiskola nven ismert klasszikus lovasmvszettel tvzik. Lipicai lovaival ezt a stlust kpviseli a vilghr bcsi Spanyol Iskola.
Nagy-Britanniban sokkal kevsb lelkesedtek a djlovaglsrt, itt sokkal inkbb a vadszat s lovagi tornk jelentette virtust rtkeltk. Az I. Kroly ltal 1628-ban Newcastle rgrfjv kinevezett William Cavendish pedig olyan befolysos lovas volt, hogy miutn Cromwell Olivr elzte Anglibl, Antwerpenben lovasakadmit alaptott. Az I. vilghbor utn a lovak kezdtk elveszteni katonai jelentsgket, a szabadids lovagls pedig felvirgzott.
 
 
A western stlus
Hossz vtizedek alatt a mai Kzp- s Dl-Amerika terletn letelepedve a spanyolok lassan talaktottk harci ltzkket, fegyverzetket, felszerelsket s lovaglsi stlusukat, hogy azok jobban megfeleljenek a legel llatokat terel vaquerk ignyeinek. A vaquerk lovai a legfinomabb utastsnak is engedelmeskedtek, s jl tudtak bnni a marhkkal.
1850-re megkezddtt a finom jrs lovak szelektlsa. A lovaglsnak knyelmesnek s knnynek kellett lennie. gy azok a lovak vltak keresett, amelyek egyenletesen, lassan tudtak getni s kpesek voltak a lass munkavgtra. Ezeket a lovakat kezdtk ksbb terelshez hasznlt htasknt tenyszteni. Az amerikai quarter, az appaloosa s a paint l mind idelis a legeltetses llattenysztshez.
 
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
