A ló méreteit sokféle képpen megadhatjuk. A leggyakrabban használt méret a marmagasság, amit bottal vagy szalaggal mérhetünk. A mar magasságának lemérésével adhatjuk meg legmegfelelőbben a ló tényleges magasságát, hiszen a marmagasság a lehajtott és felemelt fejű lónál is ugyanakkora, míg az ennél magasabban található testrészek (fej, nyak) helyzete szinte folyamatosan változik.

magasságmérés (A): a ló magasságtás hagyományosan marokban s hüvelykben mérik. Ez abból a régi gyakorlatból ered, amikor a lovasok kinyújtott karral megnézték, hány tenyérszélessgé adja ki a ló patája és marja közti távolságot. Ma a "marok" kifejezés 10cm-t jelent. A magasságot egyúttal méterben is mérik.
Lónak azt a lófélét nevezzük, amely legalább 14 marok és 2 hüvelyk ( 1,47m ) magas. Minden ennél alacsonyabb lófélét póninak nevezünk. A pónit nem szabad összekeverni a fiatal lóval, amelyet csikónak hívnak. A póni felnőtt állat, csak egyszerűen kisebb.

övméret (B): Az övméret a mellkas fejlettségét hivatott érzékeltetni. Közvetlenül a lapocka mögött, a legkisebb körméretnek megfelelően függőlegesen mérjük, tekintet nélkül arra, hogy a marból belekerül-e valami vagy nem. Ha a megadott helyen felfektetjük a szalagot s kissé vongáljuk, beáll a legkisebb méretre. Fél cm pontossággal mérjük.

szárkörméret (C):  A szárkörméret a csontozat vaskosságát mutatja. A lábszár (a lábközép) az a testtáj, ahol a legkevesebb külső körülmény zavarja a csontvastagság megmutatkozását. A bal lábszár felső harmadának alsó határán, a legvékonyabb helyen feszesre húzott és vongált mérőszalaggal mérjük. Ha kóros elváltozás van a bal száron, akkor a jobb száron vesszük fel a méretet, de ezt feljegyezzük. Mindkét szár kóros elváltozása esetében nem mérjük a szárkörméretet. A mérés eredményét negyed centi pontossággal rögzítjük.

törzshosszúság (D): A gyakorlat ritkán méri a törzshosszúságot. Bottal kell mérni és ezért a kivitelezése is bonyolultabb. A törzs hosszú vagy rövid voltáról ad képet. A vállízület elülső vége és az ülőgumó hátulsó vége a két határpont, amelyek függélyes vetületének vízszintes távolságát mérjük fél centi pontossággal. Tudományos vizsgálódásokhoz még sok egyéb méretet is felvesznek.

Az egyéb mérések ált. a lovasfelszerelések kiválasztásához használatosak. A kantár kiválasztásához lemérhetjük a ló kétoldali szájszeglete közötti távolságot a tarkó felé, míg a zablák kiválasztásához a szájszegletek közötti távolságot a ló száján keresztül mérve határozzuk meg. A megfelelő lótakarók kiválasztásához a marbúbtól a farokrépáig mérjük meg a ló hosszát, a ló hátának ívét követve.