A vgtagok talakulsa az egyik legizgalmasabb vltozs a mai l ltrettnek folyamatban. A tbb lbujj Eohippus lbszerkezete a mocsaras, puha terleteken val jrst szolglta. A fldek kemnyebb vlsval, a szavannkon s sztyeppken val vndorls kezdetvel azonban a lbujjak elcskevnyesedtek: ma lbanknt mindssze egyetlen, a patv alakult kzps ujj hordozza a l teljes testtmegt.
Az sl, illetve a l marmagassga krlbell tszrsre ntt az elmlt 60milli v alatt. Az Eohippus csupn 35cm magas volt, mg ma egy nagymret, fejlett lnl alig tlagon felli rtk a 170 centimter, de mg kt mter feletti marmagassg is elfordulhat. Mi okozhatta ezt a nvekedst...?
A l egyre nagyobb terleteket jrt be az vmillik sorn, s a sebessge is megntt. A nagyobb testmret lehetv tette a bels szervek, a keringsi s lgzsi rendszer, valamint a mozgsszervek nagy teljestmnyre val kpessgt, ezltal a gyorsabb meneklst s tllst is.
rdekes a mai l arckoponyjnak s llkapcsnak megnvekedse korai skhez kpest, majd a fels rlfogak megjelense. Mindezen vltozsok a lombok fogyasztsrl a legelsre val tvlts kvetkeztben trtntek.
A l nyaka ugyanennek a folyamatnak ksznheten nylt meg, hisz gy knyelmesen elrte a fvet. Szeme a fej kt oldalra toldott el, lttere megntt, s ezltal knyebben szrevette a kzeled ragadozkat. Ezzel egytt a binokulris - azaz mindkt szem ltal szlelhet - lttere lecskkent.
Sajt cikk, nem ellopni!
Szandi |
AJÁNLOM AZ OLDALT
