Az ember leghsgesebb, egyik legsibb s legtkletesebb hzillata, trsa ez a ngylb, nagypatj llat, a l. Akinek az se nem is igazn hasonltott a lra. Az 55 milli ve lt sl ugyanis fl mter magas volt s jobban hasonltott egy rkra, mint a ma l lovakra. Az vmillik sorn tbbszr is kihalt az sl, akinek mdosult vltozatai tmadtak fel, mg gy 7 milli vvel ezeltt szak- Amerikban megjelent a hromujj l, a hipparion, ami mr hasonltott a mai lra. Elterjedt ugyan zsiban s Afrikban is, de mgis kipusztult.
A mai l kzvetlen se is szak- Amerikbl szrmazik, amit a tudsok equus nvvel illetnek. Kt fajtja fejldtt tovbb: a caballus nvre hallgat lfajta a ma l lovak legtbbjnek volt az se, mg a przewalski a mongol sivatagok vadlovainak, a tarpnnak. Az equus elszr Dl-Amerikt, majd zsit, Eurpt s Afrikt hdtotta meg, mra az egsz vilgon elterjedt, mg a Hsvt-szigeteken is l olyan vadl, aminek az se viszont szeld volt s a felfedezk vittk oda. Htezer vvel ezeltt a mai Monglia terletn l emberek hziastottk a lovat: rnszarvasok ptlsra fogtk be a vadlovakat, htaslnak s igavonnak hasznltk. A l dolga az ember mellett alig vltozott az vezredek sorn. Az ember munkra fogta s utazott rajta. Csak az utbbi pr szz vben, a lversenyek s a lovasjtkok elterjedsvel lett jabb feladata.
Az ember a fld klnbz tjain honos fajtkat hziastotta, hogy az elvgzend feladatra a legalkalmasabbat tudja felnevelni. A klnbz clra klnbz lfajtk vltak be.
gy pldul mezgazdasgi munkra a nlunk murakzinek nevezett robosztus ergp - szerek,
a katonasgnl a porosz lovak.
a lversenyeken az angol telivrek,
Ma mr tenysztenek nagyon szp, aranyos, kis termet trpelovakat kizrlag hobbi clra, vagy azrt, mert jl mutatnak a kertekben, udvarokon.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
